Van négy összeesküvéselmélet, amelyek szerint a Google nem az aminek látszik. Lássuk hát őket!

A következő néhány évben növekedni fog annak az esélye, hogy terroristák biológiai vagy nukleáris fegyverrel megtámadják a világ valamely nagyvárosát - idézett egy amerikai kongresszusi tanulmányból a The Washington Post. Már most is több mint 50 százalék az esélye egy tömegpusztító fegyverrel végrehajtott terrortámadásnak - állapította meg a washingtoni törvényhozás megbízásából készült kétpárti szakértői elemzés. A tanulmány készítői felhívják a figyelmet: egyre nagyobb veszélyt jelentenek a világbékére veszélyes államok, az atomfegyverek csempészetével foglalkozó hálózatok, valamint az, hogy a nukleáris technológiák ismeretanyaga egyre terjed a fejlődő világban.

A FigyelőNet 2008. november 25-én jelentetett meg egy interjút Szalai Erzsébet szociológussal, az Újkapitalizmus – és ami utána jöhet… című könyv szerzőjével. A baloldali szociológus szerint a jelenlegi válság utáni világ pozitív és negatív forgatókönyvei a következők lehetnek: fasizmus, háborúk, a hadiiparra, a biotechnológiára alapozott növekedés, vagy a zöldiparra alapozott vegyes gazdaság. 

Czelderi Rudolf akadémikus szerint az emberiség teljes mértékben felkészületlen rá, hogy szembenézzen azokkal a nagyszabású éghajlati problémákkal, amelyek a következő 50 évben lépnek fel. 

 

Az Apophis kisbolygó veszélyesebb, mint eddig hittük, mert a pontos pályáját még mindig nem tudjuk. Az Apophis-t 2004-ben fedezték fel, a csillagászok már akkor azzal riogattak, hogy az aszteroida 2036-ban nekiütközhet a Földnek. A 270 méter átmérőjű meteor ugyan kisebb annál, mint ami az elképzelés szerint a dinoszauruszok kihalását okozta, de pusztító cunamikat idézne elő, ha valamelyik óceánba csapódna. Ennek esélye azonban csak 1 a 45 ezerhez – legalábbis eddig ezt hittük.

 

A gravitáció felfedezője a tizennyolcadik század elején azt írta, hogy 2060-ban, vagy ezt követően várható a világvége. Newton kéziratai a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtárban találhatóak. Van köztük egy levél, amelyet Sir Isaac 1704-ben írt, és a világvégét a Szent Római Birodalom alapítása után 1260 évvel későbbre teszi. Az alapítás időszámításunk után 800-ban történt, a dátum így 2060. 

 

Nincs szó pánikról, de válsághangulat van - derül ki a Medián felméréséből, amelyről a Népszabadság számolt be. A megkérdezettek 85 százaléka találkozott a válság híreivel az elmúlt napokban, és 82 százalékuk tudta ezt valamilyen módon felidézni. A hazai bankrendszer összeomlásától viszonylag kevesen tartanak, ám a válaszadók fele szerint a válság egy évig is elhúzódhat. A megkérdezettek nem banki megtakarításaikat féltik, elsősorban ugyanis a kedvezőtlen anyagi helyzetűek félnek a pénzügyi helyzettől. A válság kezelésére tett javaslatokat illetően rég nem látott egységben vannak az ellenzéki és a kormánypárti szavazók: a megkérdezettek 31 százaléka szerint a kormány csak kis mértékben, 24 százalék szerint egyáltalán nem felelős a kialakult helyzetért. A nemzeti csúcsot sokféleképpen ítélik meg, de az összefogásnak ezzel a formájával az ellenzéki szavazók többsége is egyetért.

 

Forrás: NAPI Online - 2008.10.16.

 

50 százalék az esélye annak, hogy a következő 10 évben influenza világjárvány, azaz pandémia söpör végig a világon - mondta Bujdosó László, a magyar Pandémiás Prevenciós Bizottság elnöke. Bujdosó László szerint a teljesen új vírus, amely a szakemberek szerint a madárinfluenza és a szezonális humán influenza vírusának egyesüléséből jöhet létre, Magyarországon akár 2,5 millió embert betegíthet meg, akik közül több, mint 62 ezren meg is halhatnak.

 

Vanga, a bulgáriai látnok állítólag megjósolta a dél-oszétiai háborút, azzal, hogy a harmadik világháború egyik okává válik - ez az állítás nagy izgalmat váltott ki a babonásabb orosz internetezők körében. A Vangáról szóló könyvekben az egyik szomszédasszony gyorsírással készített feljegyzései között 2008-ra ez a jóslat található: "Merénylet négy kormányfő ellen. Konfliktus Indosztánban. Ez lesz a harmadik világháború egyik oka". 

 

A túlhalászás, a tengeri élőhelyek megsemmisítése és a veszélyes algavirágzás mellett mára az oxigénhiány a tengerek egyik legnagyobb környezeti problémája - állapították meg amerikai és svéd kutatók a Science című tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban. Az amerikai Robert Diaz, a Virginiai Tengertudományi Intézet munkatársa, valamint a svéd Rutger Rosenberg, a göteborgi egyetem kutatója az elmúlt évtizedek számos, oxigénhiányos tengeri területekkel foglalkozó tanulmányát elemezte.