2009. februárban jelent meg az Astroneten Szerémi Bora cikke, amiben az alábbiakat írta: 2000. január elsejét tehát megúsztuk, de most újabb világvége következik. Az egyik weboldalon meg lehet nézni, hány napunk, óránk, percünk van még hátra a világ végéig. Hátborzongató látni, ahogy megállíthatatlanul peregnek visszafelé a másodpercek. Ezt a világvégét a maja naptár szerint tűzték ki. 2012. 12. 12-én lesz, mert sok ezer évvel ezelőtt a maják épp egy olyan naptárt bírtak kitalálni, ami eddig tart és nem tovább. 

 

Döbbenetes, de komoly, kétgyerekes közgazdász barátnőmet megkérdeztem a minap, szerinte mi lenne a legjobb befektetési mód, hogy ebben a buta gazdasági válságban ne értéktelenedjen el az a kis összekuporgatott pénzünk. Rám nézett, és azt mondta, nincs megoldás. Nincs jó mód. Jön a 2012, már csak három év. Minden megváltozik majd, a pénznek nem lesz jelentősége. Ez a válság már ennek a  változásnak az előszele. 

Mit mondjak, egyáltalán nem örültem. Mi minden történik még addig, ha józan, higgadt, okos emberek így elvesztik a fejüket, mint az én kedvenc, intelligens barátnőm? Hiszen mi történne? Mi történhetne? Egy hatalmas kereszt jelenik meg majd az égen, mint 2000-ben kellett volna? És egyáltalán? Mi közünk nekünk a majákhoz?

A maja civilizáció Amerika északi és a déli kontinense között helyezkedett el, Mexikó déli területeitől Honduras nyugati részéig terjedt. Virágkorát i.sz. 250 és 900 között élte. A maják rendelkeztek az amerikai őslakosok között az egyetlen fejlett írott nyelvvel, városaik rendkívül látványosak és sűrűn lakottak voltak, kifinomult matematikai-, csillagászati- és naptárrendszereket fejlesztettek ki. Tudtak már precízen mérni, csillagászaik pontosabban dolgoztak, mint az ókori görögök. 

A maják szerint a világ egy mágikus hely, melyet isteni mágia tölt be. Az isteni mágia köti össze a földi és a mennyei világot. Hogy szemléltessék az univerzum működését, kitaláltak egy labdajátékot, ami vallási rituálévá vált. Ehhez kőfalakkal védett pályákat építettek. A játék a kosárlabdához hasonlatos: egy kosárba labdát dobált két csapat. A két csapat a jót és a rosszat testesítette meg. A nyertes csapat tagjait végül szörnyű, véres rituálék közepette feláldozták az isteneknek. Ezt az áldozatok megtiszteltetésként és dicsőségként kellett, hogy értelmezzék. Az áldozati szertartás meglehetősen kegyetlen volt: papok végezték a pályán vagy a templomban, melynek során pengével felvágták az áldozatok mellkasát, majd kiemelték a még dobogó szívüket. A játék elterjedésével megjelentek az ún. tzompantlik, a koponyatartó állványok. A legnagyobb épen maradt labdajátéktér Chichén Itzában található.

A maja naptár szerint az időszámítás 2012.12.12-én véget ér. Van, aki erre a napra valóban a világvégét várja, van, aki egy globális változást lát a dátumban, a Föld megjobbulását, a jó és a rossz elkülönülését, az Antikrisztus megsemmisülését. Akadnak, akik kozmikus katasztrófától tartanak, de olyan vélemények is vannak, miszerint a földön kívüliek azon a napon fogják megszállni a bolygót. Ezt abból is gondolják az ufó-hívők, mert egyes gabonakörök állítólag a maja naptárakat ábrázolják. Megint mások az egészet egy újabb hisztériának tartják. Egy dolog azonban tény: a maja naptár pontosabb, mint az általunk használt naptár.

Dr. Karl S. Kruszelnicki ausztrál fizikus elhatározta, hogy végére jár a maják keltette pánik létjogosultságának. Abból indult ki, hogy világvége-jóslatok, mióta világ a világ, mindig is voltak. 2012. december 12-re igen sok mindent jövendölnek, Kruszelnicki szerint azonban semmi nem indokolja, hogy a maja naptár 2012. 12. 12. után ne váltana át vagy egy új számlálásba, vagy pedig 2012. 12. 13-ára. Hiszen a mi naptárunk is úgy működik, hogy december 31. után nem a világvégét hozza, hanem január 1-jét. Apokalipszis ügyben tehát, szerintem, fel a fejjel.

 

Forrás: Astronet.hu